A szamarak színe

A szamár bőre nem teljesen olyan, mint a lovaké. Vastagabb és tömörebb, a paták színe palaszürke vagy sötétszürke. Foltos egyedek ritkák. A hosszúszőrük (üstök, sörény) általában rövid és felálló (,bár néha találkozhatunk hosszabb, nyakra boruló akár arasznyi sörénnyel is). A farokrépa felső részét a lovakétól eltérően fedőszőr borítja, azaz csak a farkuk lentebbi részén figyelhetünk meg hosszabb szőrszálakat.

A szamarakra jellemző az úgynevezett fecskehas. Ez azt jelenti,hogy az állat hasa világosabb színű, mint a háta. (Ez a jelenség megfigyelhető egyes primitív lófajtánál is, mint a tarpán izlandi, exmoore … stb. ). Részben emiatt mondható el a szamarakról, hogy „vad” színeik vannak, bár megfigyelhetően egyszínű színváltozatok is (pl.: izabella).

A barna színű szamarak fedőszőre barna, rőtes árnyalatú. Árnyalatai az egészen világos barnától a sötét, majdnem fekete sötétbarnáig nagyon sok árnyalatot mutatnak. Ez a szín azonban nem azonos a lovak pej színével! Itt ugyanis nincsenek olyan határozott fekete hosszúszőrők(lábvégek, sörény, stb.), mint a lovaknál.

A fekete színváltozat szintén gyakori szín és itt is több változatról beszélhetünk. A kékes és a barnás árnyalatok mellett megfigyalhetünk bársonyos fényű feketét is, és léteik az úgynevezett nyári fekete is, amikor a hát és az oldalak fekete színűek, míg a haskorc és a hónaljak barnás színűek. Ha a fekete egyedeknek fecskehasa van, fecskeszínűnek mondjuk egyszerűen.

A fakó szín sem azonos a lovak fakó színével, hiszen itt nem szükségszeű a lábvégek fekete színe. Ezekre a szamarakra mondják gyakran, hogy szürkék, mivel hamuszürke a fedőszőrük.

A szürke szín hasonlít a lovak szürke színére, hiszen itt is a korral kialakulú őszülésről beszélünk. Ez az őszülés már egész fiatalon elkezdődhet, és függetlenül öröklődik a szamarak színétől.

Egyiptomban és az Arab-félszigeten kedvelik az úgynevezett muskat (vagy mascat) színű szamarakat. Ezeknek az állatoknak palaszürke a bőre, szőrük színe leginkább a daruszürkére emlékeztet. Az állat egész testén a hasalji szőréhez hasonló árnyalatú szőr található. Ezek a szőrök nem őszülési folyamat során váltak fehérré, hanem a csikók már eleve szürke színnel születnek, és már csikókorban elkezdenek világosodni, továbbá a szőr bélszövetében megtalálható az eumelanin (a szőrszínt adó vegyület, ami az őszülő állatok szőrében nincs).

Izabella színű csacsik is születhetnek, látszólag váratlanul. Ezeknek az állatoknak világos, tompafényű, sárgásfehér a szőrük, szemük kék (úgynevezett csókaszem), bőrük rózsaszínű. Ez a szín talán megfelel a lovaknál található fátyolfakónak (angol: perlino).

Születhetnek albínó egyedek is ekkor a szeme rózsaszínű (a szőr sárgásfehér, a bőr rózsaszínű).

A hagyományos szamártenyésztő régiókban nem találkozhatunk foltos egyedekkel és nagyon ritkák a jegyes szamarak is. Irországban és USA-ban azonban egyre terjednek a jegyes és foltos állatok.

Szamaraknál -csakúgy, mint egyes primitív jegyeket mutató lovaknál (pl.: hucul)- találkozhatunk szíjjalt háttal, vállkereszttel és zebroid csíkoltsággal. A szíjjalt hát azt jelenti, hogy az állat tarkójától kiindulva a hátán végigfut egy fekete, vagy barna csík. A vállkereszt a lapockákmagasságában oldalra lefutó sötétebb csíkot jelent, míg a zebroid láb a zebra lábára emlékeztető harántcsíkokat jelent a szamár alkarján.

Rigószájnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a ló szája körül a hasi szőrével megegyező színű fehér területet találunk (az angol ezt korpásnak mondja). Világos színű lehet továbbá a szem körüli tájék is, ez az okula. Ezek a jegyek a fakó egyedeken gyakran nem fehéresek, hanem éppen feketék, vagy palaszürkék.

Ezek a jegyen meglehetősen gyakorinak számítanak a szamarak között.

felhasznált irodalom:
Mihók et. al.: Ló és szamár, 2001

írta: rixa