A szamarak sz�ne

A szam�r b�re nem teljesen olyan, mint a lovak�. Vastagabb �s t�m�rebb, a pat�k sz�ne palasz�rke vagy s�t�tsz�rke. Foltos egyedek ritk�k. A hossz�sz�r�k (�st�k, s�r�ny) �ltal�ban r�vid �s fel�ll� (,b�r n�ha tal�lkozhatunk hosszabb, nyakra borul� ak�r arasznyi s�r�nnyel is). A farokr�pa fels� r�sz�t a lovak�t�l elt�r�en fed�sz�r bor�tja, azaz csak a farkuk lentebbi r�sz�n figyelhet�nk meg hosszabb sz�rsz�lakat.

A szamarakra jellemz� az �gynevezett fecskehas. Ez azt jelenti,hogy az �llat hasa vil�gosabb sz�n�, mint a h�ta. (Ez a jelens�g megfigyelhet� egyes primit�v l�fajt�n�l is, mint a tarp�n izlandi, exmoore … stb. ). R�szben emiatt mondhat� el a szamarakr�l, hogy „vad” sz�neik vannak, b�r megfigyelhet�en egysz�n� sz�nv�ltozatok is (pl.: izabella).

A barna sz�n� szamarak fed�sz�re barna, r�tes �rnyalat�. �rnyalatai az eg�szen vil�gos barn�t�l a s�t�t, majdnem fekete s�t�tbarn�ig nagyon sok �rnyalatot mutatnak. Ez a sz�n azonban nem azonos a lovak pej sz�n�vel! Itt ugyanis nincsenek olyan hat�rozott fekete hossz�sz�r�k(l�bv�gek, s�r�ny, stb.), mint a lovakn�l.

A fekete sz�nv�ltozat szint�n gyakori sz�n �s itt is t�bb v�ltozatr�l besz�lhet�nk. A k�kes �s a barn�s �rnyalatok mellett megfigyalhet�nk b�rsonyos f�ny� feket�t is, �s l�teik az �gynevezett ny�ri fekete is, amikor a h�t �s az oldalak fekete sz�n�ek, m�g a haskorc �s a h�naljak barn�s sz�n�ek. Ha a fekete egyedeknek fecskehasa van, fecskesz�n�nek mondjuk egyszer�en.

A fak� sz�n sem azonos a lovak fak� sz�n�vel, hiszen itt nem sz�ks�gsze� a l�bv�gek fekete sz�ne. Ezekre a szamarakra mondj�k gyakran, hogy sz�rk�k, mivel hamusz�rke a fed�sz�r�k.

A sz�rke sz�n hasonl�t a lovak sz�rke sz�n�re, hiszen itt is a korral kialakul� �sz�l�sr�l besz�l�nk. Ez az �sz�l�s m�r eg�sz fiatalon elkezd�dhet, �s f�ggetlen�l �r�kl�dik a szamarak sz�n�t�l.

Egyiptomban �s az Arab-f�lszigeten kedvelik az �gynevezett muskat (vagy mascat) sz�n� szamarakat. Ezeknek az �llatoknak palasz�rke a b�re, sz�r�k sz�ne legink�bb a darusz�rk�re eml�keztet. Az �llat eg�sz test�n a hasalji sz�r�hez hasonl� �rnyalat� sz�r tal�lhat�. Ezek a sz�r�k nem �sz�l�si folyamat sor�n v�ltak feh�rr�, hanem a csik�k m�r eleve sz�rke sz�nnel sz�letnek, �s m�r csik�korban elkezdenek vil�gosodni, tov�bb� a sz�r b�lsz�vet�ben megtal�lhat� az eumelanin (a sz�rsz�nt ad� vegy�let, ami az �sz�l� �llatok sz�r�ben nincs).

Izabella sz�n� csacsik is sz�lethetnek, l�tsz�lag v�ratlanul. Ezeknek az �llatoknak vil�gos, tompaf�ny�, s�rg�sfeh�r a sz�r�k, szem�k k�k (�gynevezett cs�kaszem), b�r�k r�zsasz�n�. Ez a sz�n tal�n megfelel a lovakn�l tal�lhat� f�tyolfak�nak (angol: perlino).

Sz�lethetnek alb�n� egyedek is ekkor a szeme r�zsasz�n� (a sz�r s�rg�sfeh�r, a b�r r�zsasz�n�).

A hagyom�nyos szam�rteny�szt� r�gi�kban nem tal�lkozhatunk foltos egyedekkel �s nagyon ritk�k a jegyes szamarak is. Irorsz�gban �s USA-ban azonban egyre terjednek a jegyes �s foltos �llatok.

Szamarakn�l -csak�gy, mint egyes primit�v jegyeket mutat� lovakn�l (pl.: hucul)- tal�lkozhatunk sz�jjalt h�ttal, v�llkereszttel �s zebroid cs�kolts�ggal. A sz�jjalt h�t azt jelenti, hogy az �llat tark�j�t�l kiindulva a h�t�n v�gigfut egy fekete, vagy barna cs�k. A v�llkereszt a lapock�kmagass�g�ban oldalra lefut� s�t�tebb cs�kot jelent, m�g a zebroid l�b a zebra l�b�ra eml�keztet� har�ntcs�kokat jelent a szam�r alkarj�n.

Rig�sz�jnak nevezz�k azt a jelens�get, amikor a l� sz�ja k�r�l a hasi sz�r�vel megegyez� sz�n� feh�r ter�letet tal�lunk (az angol ezt korp�snak mondja). Vil�gos sz�n� lehet tov�bb� a szem k�r�li t�j�k is, ez az okula. Ezek a jegyek a fak� egyedeken gyakran nem feh�resek, hanem �ppen feket�k, vagy palasz�rk�k.

Ezek a jegyen meglehet�sen gyakorinak sz�m�tanak a szamarak k�z�tt.

felhaszn�lt irodalom:
Mih�k et. al.: L� �s szam�r, 2001

�rta: rixa