Szállás, élettér

A szamár igényeinek a legelőn tartás felel meg leginkább. Figyelni kell a nedvességre, mert a szamarak jóval szárazabb körülmények közül származnak, mint a lovak. A relatív légnedvességnek 30-70% között kéne lennie (viszonyításképpen: a lovak az 50-75%-os tartományban érzik magukat jól), hogy a szamarak jól érezzék magukat.

A hőmérséklet-ingadozást jobban viselik, mint a lovak, szélesebb tartományban érzik magukat otthon. Erre kitűnő példa Katica, aki télen akár 10(-15) cm-es szőrbundát növeszt, így télen sem fázik soha.

A szamarak a mérgező növényeket felismerik és elkerülik, de azért ne ültessünk tiszafát a legelőjük mellé, mert nem érdemes kihívni magunk ellen a sorsot...

Bár sok helyen ritkán ihatnak a szamarak, azért ez nekik nem olyan jó, ők sem szeretnek szomjazni... Hosszútávon érdemes beszerezni nekik egy önitatót.

Ha boxban tartjuk a szamarunkat, egy 115-120 cm-es marmagasságú szamárnak legalább 6 négyzetméteres boxra van szüksége. A szamarak rágási szokásai miatt (mármint hogy mindent meg- és szétrágnak) érdemes kőből készíteni a szállásukat. Mi ugyan azt tapasztaltuk, hogy bizonyos lovak inkább szétrágják a környezetüket, mint a szamaraink, de bízom a nálam többet látott irodalom írójában... Szóval kőépület. Nálunk továbbá nagyon jól beválnak a fából készült, három oldalról védett színek, szállások is.

A padozatok közül a fakocka a legjobb talán, de ez az esetek többségében igen drága és körülményes is tisztíteni, így mi, mivel homokos területen élünk, padozat nélküli, bőségesen almozott padozatot fekhelyet biztosítunk szamarainknak. Alomnak legjobb a búzaszalma, mert az almozó anyagok közül ennek van a legjobb nedvszívó képessége.

A legelő méretezésekor szamaranként 700-800 négyzetmétert számoljunk. Ekkora terület elég ahhoz, hogy a szamár kielégítse mozgásiényét. Ne felejtsük el, hogy a szamarat nem szabad egyedül tartani, így legalább dupla-ekkora területet számoljunk! Ekkora legelő nem lesz ugyan elegendő a szamaraink egész éves takarmányigényének kielégítésére, de így már jól fogják magukat érezni.

Ha az egész éves takarmány-igényüket is a legelőn szeretnénk kielégíteni, számoljunk azzal az általános szabállyal, hogy egy hektár legelő egy számosállatot tud ellátni egész éven át. Egy számosállat 500 kilogramm, vagyis egy hektáron 2 szamarat tudunk tartani.

Az álltataink területét körül kell keríteni. Erre két okból is szükség van. Egyrészt, hogy a jószágainktat ne vigyék, másrészt hogy maguktól ne menjenek! A szamarak ugyanis rendkívül kíványcsiak, és szeretnek a tilosban járni. Így legalább villanypásztorral, de inkább fából készült karámal védjük javainkat, és szomszédaink javait...

Azt gondolnánk, hogy a karámfának jobb az egész rúd, mert az az erősebb. Pedig a negyedelt oszlop erősebb, mert az már idősebb fából van elnegyedleve, ami erősebb szerkezetű, mint a fiatal fák. A keresztrudak 60-120 cm magasságban legyenek, hogy az álltat ne tudjon könnyen kiszabadulni.

Fontos szempont továbbá, hogy a szamárnak van hangja. Legelője legyen minél messzebb a lakott területtől...

írta:rixa

felhasznált irodalom: FLADE (2002): A szamár